A tábornak -szokásosan- a József Attila Művelődési Ház adott otthont. A termeket ismét megtöltötte a gyermekzsivaj, a levegő tele volt izgalommal. Csodálatos produkciók születtek mind a színpadon, mind pedig a filmvásznon.
A hagyományt folytatva nem volt téma nélküli ez a két hét. Idén az első héten Ausztriát választottuk feldolgozandó országnak. A keresgélés közben nem is vettük észre, hogy milyen hatalmas anyag gyűlt össze, így aztán erősen szelektálni kellett a feldolgozandó ötletek között. Csaknem húsz színpadi jelenet, néhány dal és két filmecske adta ki a majd 100 perces műsort.
Bár nem volt szándékos, de mindkét film valamiért kulináris történelem-mese is lett egyben.
Ami nem volt éppen baj, mert ezek is csak szélesítették a gyerekek, fiatalok ismereteinek horizontját.
A második héten tágítottuk a bejárható tájat, mert "bekebeleztük" Európát. Vagyis kulturálisan körbeutaztuk, s ami csak belefért, azt bemutattuk.
Még a Mikulás bácsihoz is beugrottunk, aki megígérte, hogy a "színjácccós" gyerekekhez mindenképpen el fog jönni.
A második héten szintén két filmecske készült. Az egyik az ókorba, a másik pedig VIII. Henrik angol király korába visz.
A felvételek néhány nap alatt készültek úgy, hogy a szereplők a forgatás előtt csak két nappal kapták meg a szövegüket. Egyszerűen csodálatosak ezek a gyerekek!
Úgy elröppent ez a két hét, mintha csak egy varázslatos pillanat lett volna. Terveztük, hogy talán augusztusban még összehozunk valamit, aminek a gyerekek is nagyon örülnének. Majd meglátjuk...
